2014. április 28., hétfő

Gyökerek

Ünnepek közeledtével gyakran kérdezik az utca emberét, hogy vajon tudják-e mit ünneplünk, kit vagy esetleg milyen eseményt. Az esti műsor előtt ülve mosolygunk azokon, akik nem tudják a választ, és közben megkönnyebbülünk , hogy nem nekünk szegezték a kérdést, mert félő, hogy mi is felsültünk volna.
Húsvét környékén én arról faggattam a férfiakat, hogy mennek-e locsolni? Nem; már nem; tavaly voltam; öreg vagyok én már ehhez... Toronymagasan ezek vitték a prímet. De a nők részéről is elutasítást tapasztaltam. Ugyan minek jönnek, úgyis bezárkózok; utálom,ha meglocsolnak; fáj a fejem a büdös kölniktől... Öreg vagy fiatal, férfi vagy nő, mindegyik csak húzta a száját. 
Én pedig még emlékszem arra, hogy húgommal mennyire izgatottak voltunk húsvét hétfő előtt. Vasárnap mamámnál festettük a tojásokat, hagymahéjjal, zsírral fényesítettük őket, matricát ragasztottunk rá - mert mi már a modern kor gyermekei vagyunk :D - , de az iskolába is készítettünk gyöngyökkel díszített, kifújt tojást. A locsolkodás napján pedig szépen felöltözve vártuk a vendégeket, süteménnyel, üdítővel, itallal. A szódásszifonos, vödrös megoldásokból én kimaradtam :), de nem hiszem, hogy ennek volt köszönhető, hogy minél többen meglocsoltak, annál jobban örültem. Még egy kis listát is vezettem, hogy kik és hányan jöttek el, hogy a nap végén, vagy másnap összevessük a lányokkal. És bizony annak a nevét megjegyeztük, aki tavaly volt, de idén nem, vagy aki mindig szép verseket mondott, és kicsit irigykedtünk azokra a lányokra, akiknél nagyobb volt a látogatottság! :) 
Most pedig.... Mintha már minden mindegy lenne. Élünk bele a nagyvilágba. Lassan elfelejtjük a nyelvünket, a hagyományainkat, mert az már régi, elavult, egy letűnt időszak értékeit képviselik. 
Gyökerek nélküli emberekké, felnőttekké válunk, akik mögött már nincs semmi, és az előttük lévő út is csak hamis illúziókkal van kikövezve. Nincs talaj a lábunk alatt, nincs, amihez visszanyúlhatnánk, ami biztonságot adhatna. Félelem a jövőtől, kilátástalanság, értelmetlen, szüntelen vibrálás, amiben élünk.

2014. április 6., vasárnap

Szex, pénz, megdu....

Gratulálok! Látom te is bedőltél ennek a figyelemfelkeltő pár szócskának! :) De sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak! Nem fogok mocskos részleteket elárulni a szexuális életemről / esetleg máskor :) /, és nem is arról szándékozom elmélkedni, hogy mik azok a dolgok, amik a világot mozgatják / szex, pénz, hatalom :) /. 
Csupán csak annyiról van szó, hogy tesztelni próbáltam, tényleg működik-e ez a manapság nagyon elterjedt és engem egyre inkább irritáló marketingfogás, hogy semmitmondó cikkeket szenzációhajhász szavakkal próbálnak "eladni", egy lájk kedvéért vagy a látogatottság kedvéért.
Ami a legutóbb kiverte nálam a biztosítékot, az az a cikk, aminek ez volt a felkonf. címe: Az első nap senki nem tudta mit csinál a kertben..... A 60. napon meglepődött mindenki. És egy képet is mellékeltek egy kicsit lepusztult házról, előtte az elhanyagolt kerttel, és volt olyan változat is, ahol a házba vezető lépcsőn piros foltok látszódtak, de nem tudtad eldönteni, hogy az esetleg festék vagy vér....! Már mindenre gondoltál, és az igazság tényleg megdöbbentett, ahogy azt a cím is ígérte. Egy amerikai lakos ágyásokat kezdett kialakítani a kertjében, majd palántákat, magvakat ültetett, és láss csodát, azok ki is keltek, megnőttek!!! A járókelők és szomszédok pedig csak ámultak és bámultak, mert eddig zöldséget csak a boltok polcain láttak, fogalmuk sem volt róla, hogy ez így néz ki! Basszus!!! :) 
Megdöbbentő, hihetetlen, megható, nem hiszel a szemednek, ilyet még soha nem láttál..... Ezek a tipikus kulcsszavak, amikkel perceket akarnak elrabolni az életünkből. Mert miközben hülyeséggel tömik a fejünket, elterelik a figyelmet az igazán fontos dolgokról. A cél, hogy ne gondolkodj!! Az érzelmeinkre próbálnak hatni. Szívszorító, haldokló, nem fogod elhinni, elképesztő, nagyon cuki....
A hírműsorok szinte már csak az erőszakról szólnak, s a közösségi oldalakon is gyakran alkalmazzák a "szórakoztatás" eme fajtáját. Sokkos állapot, rákkeltő, ritka genetikai kór, brutális, durva.... Már csak ezekre kapjuk fel a fejünket, s ugyanakkor nem értjük, hogy miért van egyre több pánikbeteg, szorongó ember, akik nem mernek kilépni az utcára, mert azt hiszik, az első sarkon kirabolják, vagy ha nem, akkor a másodikon leütik. 
Aztán itt vannak még a jótanácsok, életmód tippek, hogyan éljünk, mit tegyünk és mit ne. 10 dolog, 7 dolog, 15 dolog, amivel pénzt és időt spórolhatsz, tippek, trükkök, fogyókúra, változtass lépésről-lépésre az életeden, majd mi megmondjuk hogyan! 
Utolsóként, de nem utolsó sorban említeném a be nem fejezett mondatok hatalmát, mint pl. " a síbalesetben megsérült legenda elh....., megh...... "
Te már gondolatban be is fejezted, kitaláltad, behelyettesítetted, és baromi kíváncsi lettél... Katt, és az első mondat után levágod, hogy még véletlenül sem arról van szó, de a tartalom megtekintése érdekében már nyomtál egy lájkot! :) Lájk!!!