A nyugalom szigetére bukkantunk a félsziget határában. A Belső-tó a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik, és fokozottan védett természeti érték, amit százszázalékosan meg is értek! :) Legelő szürkemarhák, stégen napozó fiatalok, csónakázó párok, kutyát sétáltató családok... A "nyüzsgés" ellenére engem is hamar elkapott a vágy, hogy egy pokrócot leterítve, hanyatt fekve élvezzem a zöldet, a kéket, akár egész nap.
A szakirodalom azt írja, hogy medrét vulkanikus utótevékenység alakította, és ezt a területet töltötték fel a rétegvizek és a csapadékvizek. Ebből adódik, hogy a tó vízszintje változatosan alakult, volt, hogy teljesen kiszáradt. A 60-as évektől Magyarország egyik legjobb fogási eredményeket biztosító horgászparadicsoma, s ma is horgásztóként funkcionál.
Természetesen tihanyi apátságos és gémeskutas kép is készült, ezeket nem lehetett kihagyni, hisz a tájhoz tartoznak, s örülök, hogy most már nekem is van saját példány ezekről. :)
A tó közvetlen szomszédságában van a Magyar Képzőművészeti Egyetem épülete, tulajdona, a Somogyi József Művésztelep, mely a Nemzeti Kulturális Örökség részeként van nyilvántartva.
És ha Tihany, mi sem hagyhattuk ki az apátságot, onnan a kilátást, amit egy cukrászda teraszán ülve is csodálhattunk.
Még itt is rengeteg hely, zug, utca van, amit szeretnék felfedezni, s ha tehetem, minél hamarabb visszajövök, hogy gyönyörködhessek a Külső-tó, az őslevendulás vagy a gejzírmező szépségeiben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése