1.
30 éves vagyok. Nem várok tovább! Aki bújt, aki nem, én márpedig férjhez megyek és gyereket szülök! Nem válogatok, teljesen megfelel apajelöltnek az, aki éppen jelenleg mellettem van. Van két keze, két lába, dolgozik, szeret engem, és mindent megtesz, amit kérek. És hogy én szeretem-e? Nem fontos! Majd kialakul. Vagy átalakul. Hiszen úgyis azt mondják, hogy a szerelem később szeretetté szelídül. Mi baj lehet, ha kihagyom a pillangós, tenyérizzadós, észvesztős részt? Különben is! Mindenki szerint benne vagyok már a korban, ha most nem, később nem lesz rá ennyi esélyem sem. Anyagi háttér, egzisztencia, saját lakás.... Ugyan már! Ha arra várok, hogy mindezt megteremtsem, akkor tényleg elég kilátástalan a helyzet. És papám is megmondta: " Bezzeg nagyanyáddal mi egy szobában is boldogok voltunk, s anyádnak is volt mit enni adnunk! " Kérdés? :)
2.
30 éves vagyok. És beteg. Sikeresen összeszedtem egy kellemes kis influenzát, közel 40 fokos lázzal nyomom az ágyat. A fülem hasogat, ráz a hideg, és jól esne egy tea. De ahhoz fel kellene kelnem, mert senki sincs, aki megcsinálná. Egyedül vagyok! Baszki!!!!!! Tényleg egyedül vagyok!!!!! Hirtelen halálfélelem és pánik tör rám. Potyognak a könnyeim és iszonyatosan sajnálom magam. Szegény én! Hogy lehetek ennyire szerencsétlen! Valakit muszáj felhívnom. De kit? Anyámat, aki már egy ideje azt hiszi leszbikus vagyok, mert kb. 5 éve volt, hogy férfival az oldalamon jelentem meg otthon, s azt feltételezi, hogy a lakótársam - aki történetesen lány - egyben az élettársamként is funkcionál. Vagy a barátnőmet? Aki két etetés között pelenkát cserél és a szeme alatti táskák lassan bőrönd méretűre nőnek a kialvatlanságtól, s közben férjura kívánságainak is próbál eleget tenni. Esetleg megpróbálkozzak a legutóbbi "kalandommal", akivel már az elején tisztáztuk, hogy "csak szex és más semmi"? Mert egyikőnk sem akar még elköteleződni, jó ez a szabad élet! Nincs számonkérés, nincs közös kassza, nincs anyós. És én ezt választottam! Úgyhogy most fogom magam, vizet forralok a teának, előtte veszek egy hűtőfürdőt, és megkeresem a lázcsillapítót az üres borosüvegek, papír zsebkendők és mackónadrágok alatt.
3.
30 éves vagyok. Keresztelőkre, esküvőkre, babakelengye bulikra járok. Rendszeresen próbálnak összehozni ismerőseim nekem szánt szingli férfiakkal, akik természetesen mind igazi főnyeremény, és bolond vagyok, ha nem fogom meg egyiket sem. Igazából egyre inkább mint konkurencia tekintenek rám a barátnőim is, s jobban éreznék magukat, s biztonságban a férjeiket is, ha én is végre beállnék a sorba, sorsszerepet vállalva velük és a családos létforma nehézségeivel, s nem emlékeztetném őket arra, hogy milyen volt akkor, amikor még ők is....
4.
30 éves vagyok. Szombat van, jóleső fáradtsággal ébredek a tegnap esti buli után. Pirítóst és teát reggelizem. Szól a zene, az asztalnál ülve élvezem a napsütést. Délután kávézás, este mozi. És az a srác.... Annyira jól táncolt! Szép szeme és finom csókja volt. Megadtam a telefonszámom. Vajon felhív? Mindegy is! Most felöltözöm, és járok egyet ezen a szép délelőttön.
Lennék 20 szal fiatalabb..
VálaszTörléshttps://www.youtube.com/watch?v=skBrwEyX5T8&hd=1
VálaszTörlés